A szupercsajszi sorozatban olyan inspiráló női vállalkozókkal készítek interjút, akiktől márkaépítés terén sokat tanulhatunk. Személyes történeteket olvashatsz arról, hogy egy egyszerű kisvállalkozó is érhet el üzleti sikereket szerethető márka építésével, és ehhez nem kell marketing trükköket bevetni, csak fő fókusszá tenni a minél magasabb szintű szolgáltatást és a vásárlókat.
Tóth Andira a manapság nagy népszerűségnek örvendő #vegyélhazait csoportban figyeltem fel, ahol a könyvét promótálta. Már akkor láttam, ő nemcsak egy zero waste blogoló.
A Háztartásom hulladék nélkül egy környezettudatos anyuka kezdeményezése, ahol saját életéből merített gyakorlati példákon keresztül, az évek során szerzett tapasztalatokkal segít a zero waste életmód felé vezető úton.
Mi történik, ha egy nagyon is aktuális témát személyes márkával párosítasz? 26 ezer fős közösség, számtalan workshop, előadás, tanácsadás, majd egy saját kiadású könyv megjelentetése.
Andi ettől függetlenül nem tartja magát szakértőnek, ezáltal szerintem még szerethetőbbé válik. Egy nagyon inspiráló történet a hitelesség és a piaci igények találkozásáról.
A zero waste szerinted tudatosság vagy trend napjainkban?
Mindkettő. A trendiség révén sokkal több emberhez jut el ez az életforma. Amíg ez valóban tudatos szinten tud maradni, addig nem érzem problémának hogy ez az életmód divattá vált.
A divattal két gond van csupán: a túlvásárlás kockázata (új piac alakul ki a zero waste tematikában) és az esetleges ideiglenes hatása (ha már nem divat, mert jön egy új trendibb életmód, akkor tudatosság híján leváltható).
Hogy látod Magyarország helyzetét hulladékmentesség terén? Van fény az alagút végén?
Az mindenképpen előrelépés, hogy bizonyos egyutas műanyag eszközöket betiltanak jövőre. Azonban még nagyon nagyon gyerekcipőben járunk mind egyéni, mind gazdasági és mind politikai oldalról nézve.
Sokrétű ez az egész téma, amivel foglalkozol. Ha csak egy-egy részt kiragadsz belőle, az már önmagában lehet egy önálló láb. Hogyhogy megmaradtál komplex szakértőként és nem specializálódtál? Ennyire magadénak érzed az összes területet?
Én egyáltalán nem vagyok szakértő, egy tudatosabb életmódot vezettem be a saját otthonomban, amit megmutatok másoknak is. Ez pedig elsősorban a minimalizált hulladéktermeléssel járó tudatos életforma. Az általam használt, bevált praktikákat mutatom meg elsősorban a környezetemnek. Igyekszem a hétköznapjaink során felmerülő ökológiai lábnyomunkat minden területen minimalizálni.
Én csupán annyit teszek, hogy ezeket a tapasztalataimat megosztom másokkal.
2016 nem volt olyan régen (4 éve), ekkor indultál el az utadon, azóta pedig nagyszerű sikereket értél el. Mi volt az a pont, ahol azt érezted, ez már nem csak hobbi és ezzel főállásban szeretnél foglalkozni?
Már régóta ezt érzem, mert egyre több rendezvényre, előadásra, tanácsadásra kaptam meghívást az elmúlt évek alatt. Egy idő után már képtelenség volt a napi 8-10 óra munka mellett az ország különböző pontjain is megjelennem. A túlhajtott élet azt eredményezte, hogy az egyik munkámat nem tudtam lelkiismeretesen és felelősségteljesen végezni.
Természetesen a környezetvédelem felé billent a mérleg, amikor választanom kellett, hiszen a gyerekeim és a környezetünk jövője mindennél fontosabb volt.
A facebook oldaladat 3 éve hoztad létre, jelenleg 16 ezres követőtáborral rendelkezel, és 5 csoportot kezelsz. Ez leosztva havi szinten is több, mint 400 új érdeklődő. Igazi szakértője lettél a témának, és azt hiszem, a követőid is éppen ezért vannak ilyen nagy számban. Hogyan nőtte ki magát ekkorára a közösség?
Nem vagyok marketinges, nem értek az online tér és a social média trükkjeihez, még csak egy facebook hirdetést sem tudok feladni. A téma azonban rendkívül fontos, és ezt nem csak én éreztem.
Gyakorlatilag a csoport, a facebook oldal, az instagram profil, de még a könyvem is külső “nyomás” hatására indult, készült: a környezetemből érkező igényeket elégítettem ki ezekkel. Talán éppen ezért lettek sikeresek.
A könyved megjelenéséről hihetetlen őszinteséggel és részletességgel számoltál be. Mit gondolsz, a könyv a tevékenységednek milyen pillérét adja? Ez egy első lépés lehet a hulladékmentesség útján?
A könyv révén olyan emberekhez is szerettem volna eljutni, akik nem a social mediaban élnek, így nem feltétlenül találkoznak az ezeken a felületeken olvasható megoldási javaslatokkal, de mégis érzik, hogy változtatniuk kell.
Ez a könyv egy gyakorlati kézikönyvnek készült, amit bárki bárhol előkaphat, ha a hulladékcsökkentés folyamatában valahol elakadt, vagy éppen még csak most ismerkedik ezzel az életmóddal.
A saját – nem reprezentatív – vizsgálatom alapján, ma Magyarországon még mindig sokkal többen kedvelik a papír alapú nyomtatott könyveket, mint a neten található különböző információ forrásokat. A könyv ezt az igényt elégíti ki.
Hálás téma a tiéd blogolás szempontjából is, folyamatosan áradnak tőled az újabb és újabb kreatív posztok, cikkek. Kidolgozottnak tűnik a kommunikációd. Van tartalommarketing stratégiád, vagy csak írod, ami épp jön? Mit tanácsolnál azoknak, akik ötlet-válságban szenvednek és nem tudják, miről kellene blogolniuk?
Ahogy előbb is írtam, nem értek az online marketinghez. Csak írom és megmutatom, ami eszmebe jut, amit kipróbálok, amit megtapasztalok. Talán ez a kulcs: a hitelesség.
Jó példa erre egy színezett ajakápoló balzsam elkészítése, amit a lányommal (aki szintén aktivista a maga 12 évével, videókat készít, és instagramon mutatja meg a zero waste élményeit) együtt készítettünk, és videót terveztünk belőle összerakni. A neten többfelé olvastunk, és néztünk utána ennek a terméknek az otthoni elkészítéséről.
Úgy tűnt, hogy szuper lesz. A végeredmény azonban katasztrofális volt. Egyik forrás, ahonnan inspirálódtunk, sem hozott olyan eredményt amit bemutatott. Vagy mi rontottunk el valamit, de nagyon, vagy a források nem voltak megalapozottak. Végül a videót nem készítettük el, hiszen nem tudtunk használható és jó ötletet adni általa a környezetünknek. Az viszont felmerült, hogy készül egy kudarc videó ebből az anyagból.
A lényeg, hogy a net tele van inspiráló ötletekkel, én sem magamtól találtam ki a megoldási javaslatokat. Azonban ezeket egytől egyig kipróbáltam, és ami bevált használom is a hétköznapjaink során. Azaz maximálisan hiteles akarok maradni, amikor a tapasztalataimat átadom másoknak. Mindig azt is kommunikálom, hogy ezek a saját tapasztalataim, amelyek egy teljesen más élettérben, teljesen más körülmények között már nem biztos, hogy ugyanúgy megállják a helyüket.
Nagyon autentikus a márkád, látszik, hogy az életedet, a mindennapjaidat mennyire átszövi ez a környezettudatos szemléletmód. Áruld el, mi szupererőd? Mitől lesz valaki ennyire hiteles?
Talán attól, hogy őszinte minden írásom. Amit leírok, azt valóban átéltem, megtapasztaltam, és így is érzek. Hosszú út volt ez, és sosem tagadtam, hogy folyamatosan változtam az évek során.
Amikor bio élelmiszereket vásároltam a gyerekeim érdekében, akkor csak az számított, hogy rá legyen írva a csomagolásra: bio. A mosható pelenkát a használt eldobható pelenka mennyiségének csökkentése miatt kezdtem használni a lányomnál, de akkor még fel sem merült bennem, hogy a többi szemetünket is csökkenthetném. Majd rájöttem, hogy a mosható pelenkával nem csupán a szemét mennyiséget csökkentem, de globálisabban nézve is jobb választás az eldobhatónál.
Később jutottam csak el oda, hogy a többi hulladékkal is kezdenem kell valamit, de 4 és fél éve még csupán a mennyiséget tartottam fontosnak. Végül eljutottam oda, hogy már nem csak a hulladék minimalizálása a cél, hanem egy szélesebb körű környezettudatos gondolkodás, amibe beletartozuk a hétköznapjaink ökológiai lábnyomának csökkentése is (utazás, energia használat, stb.).
Szerencsére egyre több tudatos kezdeményezés jön létre, könnyűvé téve ezzel az együttműködések kialakulását. Ugyanakkor ez több konkurenciát is jelent. Én sokkal jobban szeretem a versenytárs kifejezést, mert benne van, hogy társ. Segít nekem jobbá válni, és segít, hogy megtartsam a fókuszt. Te hogy állsz a versenytársakhoz?
Nincsenek versenytársaim, csak partnereim és a témában igazi szakértő ismerőseim, ahol mindannyiunknak ugyanaz a célja: egy tisztább és élhetőbb jövő elérése. Sosem éreztem konkurenciának azokat a szakértőket, akik ugyanebben a témában dolgoznak.
Sőt a legtöbben valóban szakértők, hiszen megvan a szakmai hátterük is. Én közgazdász vagyok, sosem tanultam környezetvédelmet semmilyen formában. Ahogy korábban említettem, csak a saját tapasztalataimra és ezen szakértő ismerősök szaktudására alapoztam. Ha nincs összefogás, és nem a közös cél a fontos, akkor sosem sikerülhet megváltoztatni az emberek szemléletmódját.
Milyen célt szeretnél elérni a vállalkozásoddal? Ha egy mondatban kellene megfogalmaznod, hol szeretnél tartani 5 év múlva, mi lenne az?
A célt nem lehet 5 évre szűkíteni – bár úgy lenne, de ezt nem tartom reálisnak). Ennél sokkal hosszabb távon kell gondolkodni: a gyerekeink és a környezetünk jövője a tét. Olyan világban fognak élni, ahol mi is szeretnénk?
Hogy 5 év múlva hol szeretnék lenni? Most sem vagyok már fiatal, 5 év sok idő, mégis egyre többször érzem azt, hogy kifutok az időmből, ezért egyre sürgetőbbnek érzem, hogy minél több emberhez eljusson ez a gondolkodásmód. Szeretném megmutatni nekik, hogy nem nehéz így élni, hiszen nem vagyok semmiben sem különlegesebb vagy jobb náluk. Megtettem az első lépést, majd ezt követte egy másik, és így tovább. Erre bárki képes.
5 év múlva a következőt látom lelki szemeim előtt: a három gyerekemből kettő valószínűleg teljesen önálló lábra áll, a legkisebb is jó úton van efelé. Mind a hárman tudatosak, átvették tőlem/tőlünk a környezettudatos gondolkodásmódot, a zsigereikben érzik, hogy mi a jó irány, ennek megfelelően élnek és akarva akaratlanul példát mutatnak a saját környezetüknek. 5 év múlva pedig én még mindig itt leszek remélem, és továbbra is segítek megtalálni az embereknek a helyes utat, azzal hogy megmutatom nekik, hogyan élünk mi.
Család mellett hogy van ennyi energiád mindenre? Az időmenedzsment mestere is lehetsz.
Igen is és nem is. Ez szerintem ember típus függő. Én az a fajta vagyok, akik nem tud csak úgy leülni és “pihenni”. Ha pihenésre vágyok, akkor azt is tevékenyen teszem: kertészkedek, olvasok, kézimunkázok, alkotok valamit. Az otthonról végezhető munka pedig sokat segít a szervezésben.
Emlékszem, amikor a gyerekek kicsik voltak, komoly fejtörést okozott annak kisakkozása, hogy beleférjün az időnkbe. Erre egyébként két megoldást tapasztaltam. Egyrészt önállóságra kell nevelni a gyerekeket. Másrészt meg kell próbálni a 24 órás napba nem belesűríteni 48 óra elvégzendő feladatot – nekem ez a legnehezebb természetemből fakadóan. Tudatosan próbálok lassítani sok esetben és elengedni bizonyos dolgokat.
Milyen kihívásaid vannak jelenleg?
Nincsenek kihívásaim. Élem a mindennapokat, és folyamatos kontroll alatt tartom az életvitelünket. Próbálok minél több területen minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyni. Nekem nem mennek a kihívások (ez is embertípus függő), mindig elbukok a folyamat során valahol.
Azonban ha nem kihívásként kezelem, aminek akartalanul meg kell felelni a külső tekintetek és vélemények előtt, hanem egy újabb megoldandó problémának, egy megugrandó akadálynak, akkor előbb-utóbb megtalálom azt a megoldást, ami a családban mindenkinek megfelel. Végső soron pedig ez a cél, hiszen maga az élet is egy nagy kihívás, de csak magunknak akarjunk megfelelni, viszont lássuk, tudjuk, hogy mi a helyes irány.
Nagyon szerettem ezt az interjút, és már önmagában a téma is izgalmas, hogy kit tartunk szakértőnek. Mitől lesz hiteles? Papír kell hozzá vagy hosszú évek tapasztalata, amit magad mögött tudhatsz? Előző ügyfelek soksok pozitív véleménye adja azt a benyomást, hogy “igen, ő aztán ért ahhoz, amit csinál”?
Andi nem tesz mást, csak képviseli a környezettudatos életmódot és megosztja a saját tapasztalatait, ötleteit. Nyilvánvalóan az évek alatt sok tudásra tett szert, amit az emberek és a környezet szolgálatába állít.
Tanulj te is Anditól alázatról, tudatosságról és persze a hulladékmentes életmódról.
Ha elindulnál a zero waste útján, rendeld meg a könyvet vagy kérj tanácsadást.
